2020. március 12., csütörtök

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc váci eseményei


Az interneten keresgélve az egyik oldalon megütötte a szememet egy sor: "a váci csata a szabadságharc egyik legfontosabb csatája volt". Vajon igaz ez az állítás? Valójában mi is történt Vácon ezekben az időkben? Hány váci csata is volt? Hogyan éltek tovább az emberek emlékezetében ezek az embert próbáló napok?

forrás: https://hu.wikipedia.org
 Ha az események időrendjében haladunk, akkor az első jelentős esemény Vác vonatkozásában Görgey Artúr által Vácott kiadott kiáltványa 1849. január 5-én. Ez a kiáltvány két lényeges dolgot tartalmazott: kiállást az alkotmányos monarchia és a 48-as törvények mellett, másrészt elhatárolódást az Országos Honvédelmi Bizottmánytól. A kiáltványt viszont mind Kossuth, az OHB elnöke, mind Windisch-Grätz, osztrák főparancsnok, mind a magyar tisztikar is félreértelmezte. Még a történészek sem értékelik ezt egyértelműen. Ennek az eseménynek sajnos az a negatív következménye lett, hogy Kossuth Görgey helyett az alkalmatlan Dembinskit bízta meg a főparancsnoksággal. Ez nem bizonyult jó döntésnek, és súlyos következményei lettek.




forrás: http://muzeumvac.hu
A következő esemény már jóval ismertebb és szívünknek is kedvesebb. Ez az  1849.április 10-én zajló első váci csata. A csatára a magyar ellentámadás, a"tavaszi hadjárat" részeként került sor.
A támadást a honvéd hadsereg III. hadteste indította meg Sződ irányából. Eközben egy lovas dandár indult átkaroló céllal, hogy akadályozza meg az osztrákok esetleges Verőce felé való menekülését.
Az osztrákok a délelőtti órákban észlelték a magyar támadást. A magyar túlerőt látva Götz tábornok, az osztrák főparancsnok a visszavonulás mellett döntött a város felé, miközben ezt 2 zászlóalj katonával maga fedezte a Gombás patak hídjánál. A híd elfoglalása nehéz feladatot jelentett a honvédeknek, csak többszöri véres rohammal tudták azt bevenni. Ezekben a harcokban maga Götz tábornok is halálos sebet kapott. A csata vitathatatlan magyar hőse Földváry Károly százados, aki alól 2 lovat is kilőttek, de ő maga még gyalogosan is újabb rohamot vezetett a híd ellen.
A győztes csata lehetőséget biztosított a honvédseregnek, hogy felszabadítsa Komáromot a császári ostrom alól.
Ennek a sikernek azonban negatív következménye is volt. Ez indította arra az uralkodót, hogy kérje I. Miklós cár segítségét a magyarok leverésére.
forrás: https://hu.wikipedia.org

Az orosz segítség pedig megpecsételte a magyar szabadságharc helyzetét. Megindult az orosz támadás is Magyarország ellen. Ezzel a túlerővel már nem bírt a honvédsereg. Így került sor a második váci csatára 1849. július 17-én.
Az orosz csapatok az első támadásukkal sikert arattak és kiszorították Görgey Ármin alezredes csapatait állásaikból. Ekkor be is törtek a városba, ahol jelentős riadalmat okoztak. Ám ezt követően a magyar egység rendezte sorait és a III. hadtesttel megerősítve kemény harcban kiszorította az orosz csapatokat a városból és biztosította a visszavonuló magyar sereg hátát. Ez időt biztosított a honvédseregnek a rendezett visszavonulásra Rétság felé. Ezután vonulhattak csak be a cári csapatok Vácra.
forrás: https://ntf.hu

A további szomorú eseményeket ismerjük. A szabadságharcot az egyesült osztrák-orosz csapatok leverték, a magyarok letették a fegyvert. A hősi napok emlékét azonban a váciak is a szívükben hordozták. Mihelyt a történelem változásai lehetővé tették (megtörtént a kiegyezés, 1867), az egykori honvédtiszt, az akkor Vácott élő Degré Alajos gyűjtést kezdeményezett egy hősi honvédemlékmű fölállítására. A közadakozás sikeres volt és 1868-ban felállításra került az emlékmű a Hétkápolnánál, a váci csaták színhelyén.  A tervezője Krenedits Ferenc volt és az első ilyen jellegű emlékmű volt az országban. Az obeliszk oldalaira Degré Alajos verse került:


I.
"Vándor megállj! tekints szét e mezőn,
HONVÉDEINK itt küzdtek a jogért,
S itt nyugszanak, kik vért és életet
Áldoztak a honért.
II.
Ha a szabadság napját élvezed,
Áldd érte Istent s e szent hamvakat.
HONVÉDEINK véréből nőtt a fa,
Mely vész s viharban enyhe nyugtot ad.
III.
Ha zsarnok lába nyomja e hazát,
Ne csüggedj el! hisz ŐK csak nyugszanak
Széttörni békót, szolgaláncokat
Fölkelnek újra ŐK, a – Hősfiak!"
(részlet)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése